Elcsendesedésre

“Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni. Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: “Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.”

(Lukács 4:16-19)

Kedves Testvéreim, Keresztyén Gyülekezet!

Az amerikai elnökválasztás folyamatának a bevégzése minden negyedik év január 20-án történik, amikor is a megválasztott elnök leteszi a hivatali esküt és elmondja azt a bizonyos “inaugural address”-t, a székfoglaló beszédét. Január 20-t mondtam, – kivéve, ha az a nap vasárnapra esik, – akkor mindez következő nap, azaz január 21-én történik, – ezáltal is megszentelve az Úr napját.

Az igerész, amit textusként kiválasztottam Jézus székfoglaló beszéde, amelyben röviden kijelenti, hogy földi szolgálata miből áll majd: megváltás a Sátán hatalmából, a fogságból való kiszabadítás, az evangélium hirdetése. És mindezt szombatnapon teszi a zsinagógában, – hiszen, úgy olvastuk, hogy szokása szerint elment szombaton a zsinagógába. Jó, jó, mondhatnánk, – mennénk mi is templomba, hiszen mi is szoktunk, de a járvány miatt a templom is zárva van. Igen, – de reméljük most már nem sokáig, – reméljük, hogy hamarosan együtt lehetünk Isten színe előtt, – együtt magasztalhatjuk Istenünket, – ahogy szoktuk. De figyeljük meg, hogy Jézus azzal, hogy a zsinagógába megy mit is tesz? Megtartja a szombatot, betartja a Tízparancsolat egyik kulcs törvényét. Példát mutat, ahogyan később Ő maga mondja, nem azért jött, hogy eltörölje a törvényt, – sőt ellenkezőleg, – azért, hogy betöltse.

Valaki úgy fejezte ki a véleményét a negyedik parancsolatról, hogy erre épül minden más, – ezzel kezdődik a hitélet, – mert ha megtartod, megszenteled az Úr napját, akkor azokkal a dolgokkal foglalkozol, amelyek rávezetnek több tudásra, Isten jobb megismerésére, arra, hogy miért is szükséges Isten összes törvényeinek elsajátítása. A megszentelés azt jelenti, hogy azzal, hogy Istennek szentelem oda ezt a napot, egyben kifejezem, hogy önmagamat szentelem oda neki. A világ az Úr napját egyszerűen pihenőnapnak nevezi, – bizonyos értelemben az is. A pihenés ideje a felüdülés idejévé is lesz számomra. Felüdít az, hogy találkozom az Atyával, az Igével és a Szentlélekkel. E megszentelő találkozásban bűneimtől feloldozást nyerek és megigazulok. Ugyanakkor az Úrral való találkozásban oldódnak fel életem belső feszültségei. Mert az Istennel való találkozás folyamán találkozom atyámfiaival is, feloldódnak a köztünk lévő feszültségek, leomlanak az elválasztó falak.

Ilyen értelemben rá kell ébredjünk arra, hogy Isten nem önmagáért rendelte el a hetedik napon való munkaszünetet, hanem pontosan az ember érdekében. Meg kell maradni egy egészséges ritmusnak, – sajnos a mai társadalom pénzhajhászása mást diktál. Természetesen dolgozni kell, Az ember méltósága abban van, hogy tud dolgozni, és le tudja tenni a munkát, és tud pihenni. Ahol ez a kettő nincs harmóniában, ott nincs emberi méltóság. Isten hívő népét mindig is a tisztességes, becsületes munka jellemezte. Pál írja az 1Thess 4,11-ben: “Tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, a magatok dolgát végezzétek és saját kezetekkel dolgozzatok!” A hívő ember nem lehet munkakerülő, ingyenélő, másokat megkárosító. A munka óv meg az unalomtól, nélkülözéstől és a bűnözéstől is. 
Sok bölcsességet rejt a régi mondás: “Úgy dolgozz, mintha örökké élnél és úgy imádkozz, mintha holnap meghalnál!

Tompa Mihály református papköltő írja:

“Munkásság az élet sója,

A romlástól mely megójja.

Csak az, aki nem hevert,

Várhat áldást és sikert.”

Isten áldása kell a munkához. Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napotAzt, hogy a munkánkon hat napon át lesz-e áldás az attól is függ, hogy az ember megtartja-e a hetediket. Jézus erre ad példát textusunkban, és erre buzdítok mindenkit, hogy a zárt templomajtó ellenére tartsa meg, szentelje meg az Úr napját az otthonában is. Erre segítsen meg könyörülő Istenünk. Ámen

Mindenható Kegyelmes Istenünk!

Köszönjük Neked a nyugalom napját, – köszönjük, hogy kiválasztottál magadnak, – köszönjük, hogy gyermekeidnek nevezhetjük magunkat Jézus Krisztus által.

Segíts meg bennünket, hogy megszenteljük a napot, amelyet arra rendeltél számunkra, hogy lélekben és igazságban tiszteljünk otthonainkban is.

Jézus Krisztus, köszönjük az értünk hozott áldozatot, a megváltást és azt, hogy amint ígérted velünk vagy minden napon az idők végéig.

Imádkozunk keresztyén egyházainkért, gyülekezetünkért, szeretteinkért. Fohászkodunk betegeinkért, – légy velük, gyógyísd, vigasztald a szenvedőket.

Hozz reánk jobb napokat Istenünk, hárísd el rólunk a járvány veszélyét, add vissza azt az örömünket, amit akkor éreztünk, amikor házadba jöhettünk.

Maradj velünk kegyelmeddel, add nekünk a te békességedet, áldj meg minket. Jézus nevében fohászkodunk. Ámen