Elcsendesedésre

“Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak,  sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róma 8,38-39)

Igeolvasás: 2Korintus 1, 3-11

“Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket. Mert amilyen bőséggel részünk van Krisztus szenvedéseiben, olyan bőséges Krisztus által a mi vigasztalásunk is. Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is. Mert azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket: rendkívüli mértékben, sőt erőnkön felül megterheltettünk, annyira, hogy az életünk felől is kétségben voltunk. Sőt mi magunk is elszántuk magunkat a halálra, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ilyen halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani. Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít, mivel ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a ránk áradt kegyelemért sokan sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást.”

Szeretett Gyülekezet, Kedves Testvérek!

Nehézségek, megpróbáltatások, szenvedések nem csak olyan élethelyzetek, amelyeket el szeretnénk kerülni, vagy amelyektől szeretteinket meg szeretnénk óvni, hanem olyan megtapasztalások is, melyekről nehezebb beszélnünk, mert nem szeretünk elesettneknek tűnni, vagy nem szeretnénk másokat megterhelni testi-lelki bajainkkal.

Meglephet bennünket, hogy Pál apostol nem így tett. A korintusi gyülekezetnek egyenesen azt írta: “…azt akarjuk, testvéreim, hogy tudjatok arról a nyomorúságról, amely Ázsiában ért minket…”

Vajon miért tette ezt?

Elsőre lehetne arra gondolnunk, hogy tette ezt azért, mert olyan nehéz körülmények közé kerültek, amelyben úgy érezték erejükön felül megterheltettek és ebben a helyzetben nagyon sokat jelentett nekik, hogy a gyülekezet is imádságban hordozza őket, hiszen így fogalmazott: “ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel”.

Ennél többre is kell gondolnunk.

Amikor Pál apostol nehéz körülményeiről szólt, egyben bizonyságot is akart tenni. Bizonyságot akart tenni arról, hogy nem elkeseredett, hanem megvigasztalt ember, mert Isten jelenlétét szorongatott helyzetében is megtapasztalhatta, mert Isten maga vigasztalta meg. Megérezhette, hogy halálos veszedelemben sem elveszett az ő élete.

Ez a hitbéli megtapasztalás képessé tette őt arra, hogy körülményei ellenére hálára induljon, hogy áldja Istent és úgy gondoljon vigasztalására, mint amivel tartozik másoknak. Ezért fogalmaz így: “Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, ki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.”

Gondoltunk már arra, hogy az a nehézség, amelyen keresztül kell mennünk, azzal Istennek nem csak a mi életünkben van terve, hanem a mások életére nézve is? Gondoltunk már arra, hogy az a vigasztalás, amelyet a nehézségek között Isten a szívünkre helyezett, az nem csak a mi lelki javunkra, gazdagodására adatott, hanem tartozunk vele egymásnak, különösen azoknak, akik imádságban hordoznak bennünket?

Pál apostol nem egyszerűen csak a bajokat sorolta, hiszen azokkal valóban csak megterhelni tudott volna másokat, hanem bizonyságot is tett arról, hogy megértette Istennek célja van mindazzal, amin hitben végig kell tusakodnia magát. Szenvedéseit nem csak összefüggésbe tudta hozni Krisztus szenvedésével, hanem megértette saját szenvedéseinek célját is az ő életére, s mások életére nézve is. Ezért írta: “Ha szorongattatunk, ez a ti vigasztalásotokért és üdvösségetekért van, ha vigasztaltatunk, az a ti vigasztalásotokért van, amely elég erős ugyanazoknak a szenvedéseknek az elhordozására, amelyeket mi is szenvedünk. A mi reménységünk bizonyos felőletek, mert tudjuk, hogy amiképpen részestársak vagytok a szenvedésekben, ugyanúgy a vigasztalásban is.”

Szükségünk van arra, hogy tudjuk kit hogyan hordozott Istenünk a nehézségekben, ki miként élte meg az ő szabadítását, mert ezek által mi magunk is bizakodásra, reménységre indulhatunk. Fontos, hogy vissza tudjunk emlékezni Isten korábbi szabadítására is, mert ezek is erőforrásul szolgálhatnak. Pál apostol is korábbi hitbéli tapasztalata által tudta kimondani: “Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít,…”

Szükségünk van arra is, hogy minél többen imádságban hordozzuk egymást, mert ez által nem csak a nehézségekben osztozhatunk, nem csak egymás terhét hordozhatjuk, hanem többen lehetünk majd azok is, akik hálára indulhatunk Istenünk irántunk való könyörületéért.

Pál: “Benne reménykedünk, hogy ezután is megszabadít, mivel ti is segítségünkre vagytok az értünk mondott könyörgéssel, hogy a ránk áradt kegyelemért sokan sokféleképpen mondjanak értünk hálaadást.”

Ne féljünk egymást imádságban hordozni, mert miközben imádkozunk, Mindenható Istenünkhöz folyamodhatunk, Aki nem csak halálos veszedelemből tud bennünket megszabadítani itt a földön, hanem bűneink megkötözöttségéből is, hiszen az Úr Jézus Krisztus feltámadása által, a bűn és halál fölötti erejét is bebizonyította.

Ne féljünk nehézségeinket hittel végig tusakodni, mert Istenünk mindent a javunkra akar fordítani.

hivogatás

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit  megújult templomunkba vasárnap délelőttönként
a 11 órakor kezdődő istentiszteletünkre, az azt követô szeretetvendégségünkre, bibliaóránkra,
valamint minden hónap első vasárnapján és nagy ünnepeinken megtartott úrvacsora közösségünkre.

Templomunk ajtaja nyitva áll mindazok előtt, akik vágynak bibliaismeretben, hitben gyarapodni,
és azok előtt is, akik gyermekeik hitben való nevelésében szeretnének segítséget kapni!

Keressétek az Urat, amíg megtalálható!
Hívjátok segítségül, amíg közel van!

Ézsaiás 55:6

ÜNNEPI ALKALMAINK

ÜNNEPI ALKALMAINK

Március 25-én, 11 órakor virágvasárnapi istentisztelet
Március 30-án, este 7 órakor nagypénteki istentisztelet
Április 1-én, 11 órakor húsvéti úrvacsorás istentisztelet lesz gyülekezetünkben.

Istentiszteleti alkalmainkra mindenkit várunk szeretettel!!!


“Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a
halottak közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan
örökségre, amely a mennyben van fenntartva számotokra. “ (1Péter1 , 3-4)

“Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor
üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk vallást, hogy üdvözüljünk.” (Róma 10,
9-10)


 Ünnepi Alkalmaink  (PDF)

Áldott, Békés, Boldog Új Évet!!!

 

Jöjjetek az Úr házába,
Merüljünk el hő imába,
Zengjen ajkunkon az ének
A menny dicső Istenének!
Nincsen máshol öröm, béke,
Csak az Isten közelébe’.

Ha föld indul, zúg a tenger:
Vésztől retteg minden ember.
Vajon mit hoz a jövendő,
Köddel lepett új esztendő?
Nincs más menedékünk itten,
Csak az erős, örök Isten!

Hívő népünk, el ne feledd:
Isten veled! Ki ellened?
Ő megáldja életed,
Felszárítja könnyeidet.
Veled lesz jó és rossz sorban,
Életedben s halálodban!

Somogyi Imre